Hiába minden, soha nem fürdött ennyi készpénzben Magyarország
Készpénzcsökkentő törekvések ide, szuperállampapír oda, átlépte novemberben a 6500 milliárd forintos szintet a forgalomban lévő készpénz állománya – mutatják az MNB friss adatai.
Készpénzcsökkentő törekvések ide, szuperállampapír oda, átlépte novemberben a 6500 milliárd forintos szintet a forgalomban lévő készpénz állománya – mutatják az MNB friss adatai.
Az IMF elemzése szerint a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése miatt jelentős mértékben nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány, évente mintegy 100 ezer forinttal nőtt az egy főre jutó készpénz iránti kereslet az intézkedés hatására. A készpénzállomány növekedését ugyanakkor az utóbbi években a szürkegazdaság felszámolását célzó intézkedések, az online pénztárgépek bevezetése és az elektronikus számlázás valamelyest lassította. Megállapítják azt is, határozott szabályozói lépések híján a készpénz elektronikus alternatívái nem nyerhetnek gyorsan teret, és kíváncsian várják, a 20 ezer forint alatti tranzakciók tranzakciós illeték mentességének hatását.
A szuperállampapír sikere miatt kicsit halasztják a nyugdíjkötvény bevezetését, de nem tett le róla a kormány – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén.
A pénzügyi szférában robbanásszerű fejlődési ciklusnak vagyunk az elején, aktív korszak jön, ugrásszerű fejlődés előtt állunk. A bankszektor digitalizációs javaslatcsomagot tett le a szabályozók asztalára, melyben a tranzakciós illeték eltörlését, az ingyenes készpénzfelvétel minimum újragondolásást, egyszeri adóemnesztitát a készpénzállomány csökkentésére, az újonnan nyugdíjba vonulóknak a nyugdíjak kötelező számlára utalását, a fintechekre és a bankokra egyenlő szabályok érvényesítését kérik.
Mélypontja felé közelít az OTP Öngondoskodási Indexe, a pénzintézet ma közzétett felmérésének eredményei szerint az alacsony hozam- és kamatkörnyezet sokakat inkább arra ösztönöz, hogy készpénzben tartsák megtakarításaikat. A fiatalok körében még sok a teendő, ők inkább a mának élnek, mintsem megtakarítsanak, pedig igazából telne rá nekik.
Digitalizációs javaslatcsomagot fogalmazott meg a magyar bankszektor, amelyben azok a legfontosabb kezdeményezések szerepelnek, amellyel a banki ügyintézés jórészt digitálissá, azaz papírmentessé válhat, és a lépések által hatékonyabban, olcsóbban bankolhatunk – tudtuk meg Becsei Andrástól, a magyar Bankszövetség elnökétől. Ehhez jogszabályi módosításokra és banki fejlesztésekre is szükség lesz. A javaslatcsomag hansúlyosan foglalkozik a készpénzmentesítéssel és a jelzáloghitelezés digitalizációjával is. Az elnök szerint a lakossági tranzakciós illetéktől ideje lenne elbúcsúznunk, illetve a bigtechek és bankok azonos mértékű szabályozásával is sürgősen foglalkozni kell.
Azokban az esetekben, amikor az ügyfél körültekintően jár el, mégis csalás áldozatává válik, a bankok egy kártalanítási alapból fizethetnék ki az ügyfelet ért kárt. Az alapot az átutalások után beszedett mini-díjakból építenék fel, amit technikailag a bankok fizetnek be az alapba, de csak két nagybank nem hárította eddig tovább az ügyfelekre.
Még a nagy lakossági állampapírrohamról szóló június hónapban is nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány a magyar gazdaságban - mutatja az MNB ma közzétett statisztikai mérlege.
Mint korábban írtuk, a Pénzügyminisztérium javaslatára a kártyákéhoz hasonlóan csomagáras pénzügyi tranzakciós illeték vonatkozna a lakossági átutalásokra, azonban a javaslatot a jelek szerint váratlanul lesöpörhetik az asztalról. Pedig a tranzakciós illeték-bevétel mindössze néhány százalékáról mondtak volna le.
A tranzakciós illeték a lakossági átutalások esetében - a 20 ezer forint feletti részre - évente 800 forint lesz, az idei csonka évre pedig 400 forintot kell fizetniük a bankoknak - áll a Varga Mihály által kedden benyújtott törvényjavaslatban. Ez alsó hangon 4-5 milliárd forint adókönnyítést jelent a szektornak. Ha átmegy a parlamenten a javaslat, akkor kijelenthetjük: az összes szabályozói akadály elhárult az átutalások csomagárazása előtt, ami pedig az azonnali fizetési rendszerre épülő új fizetési szolgáltatások elterjedésének egyik alapvető feltétele.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint, ha az Országgyűlés elfogadja a tegnap benyújtott törvényjavaslatot, akkor 27 milliárd forinttal több maradhat a magyarok zsebében. Csak a lakossági állampapírok esetén eltörlendő kamatadó 13-17 milliárdot spórolna a befektetőknek.
Kedd este pénzügyi salátatörvényt nyújtott be a parlamentnek a kormány nevében Varga Mihály pénzügyminiszter. A dokumentum csupán hét oldal, de több érdekességet is tartalmaz, például nem kell kamatadót fizetni a június elseje után kibocsátott lakossági állampapírokból származó kamatjövedelem és hozama után, valamint a lakástakarékoknak lehetőségük lesz állampapír-forgalmazásra.
Az MNB új versenyképességet javító javaslatai között szerepel a tranzakciós illeték csökkentésének többféle verziója is, az MNB-től további részleteket tudtunk meg ezekről. Mint megtudtuk, a tranzakciós illetékből kapható adókedvezményt a bankok nem általánosságban IT-rendszerfejlesztésre, hanem elsősorban az elektronikus pénzforgalom fejlesztésére, mobilfizetési megoldásokra fordíthatnák. Ha a lakossági átutalásoknál megszüntetnék az illetéket, az évente 10-15 milliárd forintos adócsökkentést jelentene a bankoknak.
A pénzügyi tranzakciós illetékből kaphatnának adókedvezmény a bankok IT-rendszereik vagy új mobilos fizetések fejlesztésére - javasolja az MNB versenyképességi programjában. Sőt, a lakosági tranzakciókra jutó PTI teljes eltörlését is megpedzegetik a dokumentumban. A program részletesen foglalkozik az online banki termékekkel és azzal, a magyarországi bankok európai társaikhoz viszonyított lemaradását hogyan lehetne minél gyorsabban ledolgozni.
A tranzakciós illeték eltörlését szorgalmazza a Magyar Bankszövetség az azonnal fizetési rendszer július 1-jén várható bevezetése apropóján - nyilatkozta Kovács Levente főtitkár az e heti Figyelőnek.
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény nem ad felhatalmazást a bankoknak arra, hogy áthárítsák az illetéket, és arról sem szól, hogy a könnyítést kötelesek átadni - derül ki a Pénzügyminisztérium olvasónknak küldött válaszából. Előbbit eddig is tudtuk, és utóbbit is sejteni lehetett, de azért az fontos információ, hogy ezek szerint a PM széttárja a karját: itt a bankokon és a versenyen múlik, mit tesznek a könnyítéssel.
2018 végén mindössze 1,7 százalékkal kerültek többe a pénzügyi szolgáltatások, mint 2017 végén. Ennek az eseménytelen időszaknak két fontos szabályozói változás vethet véget idén: a tranzakciós illeték csökkentése és az azonnali átutalási rendszer indulása.
Magyarország történelmében először 6000 milliárd forint fölé, 6117 milliárd forintra emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége 2018 legvégére, ami 18,7%-os növekedést jelent egy év alatt. Hatástalanok eddig az állam készpénzmentesítő erőfeszítései: még a tranzakciós illeték bevezetése után sem emelkedett ekkorát egy év alatt a készpénzállomány.
Január 1-jével a 20 ezer forint alatti tranzakciókra nem szed tranzakciós illetéket az állam. Megnéztük, átadták-e a bankok ezt a kedvező adóváltozást az ügyfeleiknek, és meglepő eredményre jutottunk.
Januártól a 20 ezer forint alatti átutalásoknál már nem szed tranzakciós illetéket az állam, ugyanakkor további csökkentésre legkorábban jövőre számíthatunk. A piac azt mondja, a kormánynak ezt a jól tejelő fejőstehenet kellene pihentetnie, és lehet, hogy hosszabb távon ez még segítene is a költségvetés hizlalásában.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
