Az elektronikus fizetés ösztönzése érdekében egy új, mindenki számára elérhető bankszámla-konstrukció bevezetéséről tárgyal a bankokkal a Nemzetgazdasági Minisztérium - mondta a Világgazdaságnak a pénzügyi államtitkár.
Az Európai Bizottság év végéig megjelenő javaslata korlátozná a határon átnyúló lakossági pénzforgalmi műveletek, így például a külföldi készpénzfelvétel során felszámított díjakat. Rossz hír ez a magyar bankoknak is, amelyek a díjaikba jellemzően beépítették még az államnak fizetendő tranzakciós illetéket is. Nőne a külföldi kártyás fizetések és pénzfelvételek során alkalmazott árfolyamok átláthatósága is.
A szürkegazdaság mértéke tudományos becslések szerint 2003-ben GDP-arányosan 25, 2010-ben 23,3, 2015-ben pedig 21,9 százalék volt Magyarországon, volumene pedig 6,5-7 ezer milliárd forintra tehető. A tendencia ugyan csökkenő, de mértéke jóval meghaladja a 10 százalék körüli nyugat-európai átlagot - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport vezérigazgatója az intézet által szervezett konferencián, ahol bejelentette: 35 javaslatot dolgoztak ki a gazdaság fehérítésére.
Legfeljebb 300 millió forintos, maximum 80 százalékos kedvezményt is kaphatnak jövőre a tranzakciós illetékből azok a bankok, amelyek két év alatt 20-százalékkal növelik a hitelállományukat. Igaz, ez az elvárás a nagybankok többségénél irreális, főleg a gyorsan növő kisebb bankok és takarékszövetkezetek lehetnek a szabályozási változás nyertesei.
Hogy a pénzintézetek mennyire érzékenyen reagálnak árazásukban a különböző kormányzati intézkedésekre, azt a napnál is világosabban mutatja a KSH által vezetett pénzügyi szolgáltatások inflációja. A mutató legutóbb tavaly ősszel az elszámolási törvény életbe lépésekor ugrott meg látványosan, idén viszont a fair banking törvény és a hitelkiváltások beindulása óta a bankok közötti verseny éleződéséről árulkodik.
Akár adócsalásnak is minősülhet a Penny Market "cash back", azaz pénztári készpénzfelvételi szolgáltatása - írja a VG. Hiszen az éppen használt kártyát kibocsátó bank csak egy egyösszegű kártyás vásárlást lát csak, ezért elviekben kevesebb tranzakciós illetéket fizet be, mint amennyit kellene neki.
Görögország a hitelezőivel folytatott tárgyalásokon arra tett javaslatot, hogy tranzakciós adót vezetnének be egyes banki ügyletekre, hogy ezzel is növeljék a költségvetési bevételeket. Az ötlet hasonlít a Magyarországon már meglévő adónemre, noha a részletek ez esetben még nem körvonalazódtak. Kérdés, hogy az óriási bajban lévő görög bankok mit szólnak majd ehhez.
Véget ért a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank csaknem két évig tartó kamatcsökkentési sorozata. Ennek eredményeként 1 millió forintnyi betétre átlag 69 ezer forint helyett ma már csak 19 ezer forint kamatot kaphatunk a bankoktól egy év után. Ez nem minden: a kormány is megcsapolta a banki megtakarítók pénzét, tranzakciós illetéket és egészségügyi hozzájárulást vetve ki a betétekre, így a betétesek nagy részének a hozama ma már negatív. Nem csoda tehát, hogy drasztikusan átrendeződött mára a lakossági megtakarítások szerkezete, így például az éven belül lekötött forintbetétek összege harmadával lett kisebb. Ez viszont a bankoknak több okból sem fáj.
Még mindig 80% körüli a sárga csekkek aránya Magyarországon a közüzemi számlák kiegyenlítésénél - derült ki az MNB mai sajtótájékoztatóján. A tranzakciós illeték bevezetése nem érintette számottevően a hazai fizetési forgalmat, bár közel 60%-kal nőtt tavaly a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége - állapítja meg a jegybank most közzétett jelentése, amely a Bitcoinnal kapcsolatban is ismerteti a jegybank álláspontját.
Lejár a jogszerűtlen díj- és költségnövelés miatt 35 pénzügyi szervezetre kirótt jegybanki bírság befizetésének és a megkárosított fogyasztók kártalanításának végső határideje szombaton.
A kondíciós listákban szereplő tételek alapján a bankok 100 százalékban áthárították a tranzakciós illetéket az ügyfelekre, nekünk azonban kétségeink vannak afelől, hogy a teljes összeg befolyt a pénzintézetekhez. A bankok pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétele ugyanis nem emelkedett annyival, mint amennyi illetéket be kellett fizetniük, ráadásul nőtt a teljes pénzforgalom is. A kormány nyáron egy huszáros támadással utólagosan az első négyhavi illeték kétszeresét, 75 milliárd forintot szedett be egyszeri pótadó formájában, amit már nem tudtak a bankok beárazni. Idén viszont már valóban a teljes összeget beszedhetik, feltéve, ha a szabályozók nem akadályozzák ezt meg.
Díjmentessé tettek havi két készpénzfelvételt, a tranzakciós illeték áthárítása miatt MNB-bírságot kaptak a bankok, a devizahiteles ügyben pedig alkotmánybírósági ítélet született a közelmúltban. Unatkozni tehát nincs idejük a hazai bankok vezetőinek, a fejük azonban annál erősebben fájhat. Nagy Gyulát, az MKB lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük az említett események banki fogadtatásáról, várható következményeiről.
Első fokon a KDB Bankkal szemben is pert nyert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézet által - jogsértően - az ügyfelekre áthárított tranzakciós illeték ügyében. Az MNB jogelőd felügyeleti hatósága tavaly májusban kötelezte a bankot a jogtalanul beszedett új díj visszafizetésére az ügyfeleknek - tette közzé a jegybank.
Korrekciókat hajthat végre az adórendszerben az Orbán-kormány az új ciklusban, amennyiben megnyerik a választásokat - értesült a Figyelő. Mérsékelhetik a pénzügyi tranzakciós illetéket, változhat a személyi jövedelemadózás is.
Tragikomikus és irracionális elemektől hemzsegett 2013-ban is a kormány és a bankok viszonya. Eleve egy teljesen új, Európában ismeretlen banki adónem bevezetésével kezdődött az év, amit aztán a kulcs megemelésével, egy pótadóval és a bankoknak fájó ingyenes készpénzfelvételről szóló döntéssel is megfejelt a kormány. Mintha mindez nem lett volna elég, a nyár közepén elővette a politika a devizahitelesek újbóli "megmentésének" ötletét is, ebben azonban egyelőre sem a bankok, sem az adósok számára nem lett köszönet. A kormány szerint év végén még a Kúria is a bankok oldalára állt, a kérdés tehát nem jutott nyugvópontra. Csodálkozhatunk-e azon, hogy ebben a környezetben több nagybank tulajdonosa is a kivonulást fontolgatja?
Első fokon pert nyert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Sberbankkal szemben az általa - jogsértően - az ügyfelekre áthárított tranzakciós illeték ügyében. Az MNB jogelőd felügyeleti hatósága idén júniusban kötelezte a bankot bő kétszázmillió forintnyi jogtalanul beszedett díj visszafizetésére az ügyfeleknek - közölte a jegybank.
A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget igénylőknek nyilatkozatot kell kitölteniük, amelynek tartalmát kormányrendelet határozza meg; a rendelettervezetet hétfőn tette közzé a kormány honlapján.
Most már szinte biztos, hogy a korábbi tervekkel ellentétben jövőre is tranzakciós illeték terheli a kártyás fizetéseket. Korábban eldőlt: havi 150 ezer forintnyi készpénzfelvétel viszont az azt igénylők számára ingyenes lesz. A kártyás fizetések illetékterhének eltörlése évi 5 milliárd forintos pluszt hozhatott volna a bankszektornak, és megelőzhető lett volna vele, hogy a kártyás fizetés hátrányba kerüljön a készpénzhasználattal szemben. Ma az is kiderült: a GVH által a bankokra kirótt 9,5 milliárd forintos bírság az idei költségvetést gazdagítja.
Az év során folytatódott az év elején megtapasztalt rendkívüli mértékű, a tranzakciós illeték áthárítására visszavezethető általános áremelkedés. A díjak növekedésével párhuzamosan jelentősen nőttek a különbségek a bankok, illetve az egyes bankok számlacsomagjainak költségei között is. Egy nem megfelelően kiválasztott számlacsomaggal éves szinten akár több tízezer forintot adhatunk ki fölöslegesen - hívja fel a figyelmet alábbi elemzése alapján a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.
Nehéz elképzelni, hogy az Ausztriánál lényegesen kisebb GDP-vel rendelkező Magyarország megélne a jövőben is egy nagyságrenddel nagyobb létszámú bankpiaccal - mondja Kozma András. A német tulajdonban lévő hazai Commerzbank elnök-vezérigazgatója a Növekedési Hitelprogram második szakaszáról és a tranzakciós illetékről is megosztja véleményét a Portfolio.hu-nak adott interjújában.
Ezt a rakétát pont nem vette észre.
Nem látni túl gyakran az oroszok új légvédelmi rendszerét.
Friss előrejelzés érkezett.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
